Üdvözöllek a blogban kedves ismeretlen. Örülök, amiért érdeklődsz, de figyelmeztetnem kell téged. A blog tartalmazhat olyan elemeket, melyek sértőek lehetnek számodra, esetleg megijesztenek téged. Ezért kérlek, ha tudod magadról, hogy a misztikus és morbid dolgok kiakasztanak, kérlek távozz.
Nos, abban az esetben, ha még itt lennél, bemutatkozom. Egy mítosz vadász vagyok, ami annyit tesz, hogy felderítem a legendákat és saját magam tapasztalom meg. Számomra ez igen szórakoztató dolog. Akár az életem kockáztatását is bevállalom érte. Hogy miért? Hát. Talán megérted, ha elmesélem az eddigi életem. 20 éves vagyok. A nevem Sam Medicine, bár erre a névre úgy tekintek, mint egy gúnyos becenévre. De hagy meséljem el.
A születésem előtt 2 órával történt. Viharos volt az idő, ezért sötétebb volt, mint szokott. A városi kórházban nagy volt a nyüzsgés, így nem vették észre rögtön az édesanyámat, aki az épület előtt feküdt. Az egyik mentős vette észre, mikor visszajött egy riasztásról. Amikor bevitték tisztán látszott, hogy valaki összeverte. Az orvosok megvizsgálták és több súlyos betegség jeleit is megállapították. Nagyjából 45 percel a bevitele után hasi fájdalmakra panaszkodott, amik elviselhetetlenek. Mint kiderült, valami beindította a szülést, ami nem túl szerencsés. Koraszülött lettem, édesanyám szervezete pedig akkor nem tudta elviselni a szülést és felmondta a szolgálatot. Sosem találkoztunk. Az orvosok szerint édesanyám betegségei miatt történt, hogy nem fejlődött ki semmilyen nemi jellemem. Mivel édesanyám nem járt vizsgálatokra, az orvosoknak tippjük sem volt, minek kezdtem el fejlődni, de nemtelen lettem. Ezért hát a Sam nevet adták nekem, mert az fiú és lány név is egyszerre. És mivel a gyenge szervezetem miatt rengeteg gyógyszert kellett szednem, a családnevem Medicine lett. Az édesanyámat nem sikerült azonosítani, értem pedig nem jelentkezett senki, így árvaházba kerültem. Ahogy egyre nőttem, próbáltam az arcom alapján belőni mi lehetek, de az arcom mindkét nemhez passzolt volna. A hangommal ugyanez volt a helyzet. Végül feladtam a próbálkozást és teljesen reményvesztett lettem. Az árvaházban a többi gyerek félt tőlem, mert fura voltam. Egy idő után már semmi nem érdekelt, nem volt ami feldobjon. Aztán megtörtént a csoda. Valaki örökbefogadott. Egy kedves, kicsit már idősödő pár volt. Mint kiderült, hisznek a természetfelettiben és gyakran meséltek rémtörténeteket. Ahogy közben mindig a kandalló előtt ültünk és kakaót ittunk... Talán akkor éreztem elöször boldogságot. Ahogy egyre idősebb lettem elkezdtem a neten keresgélni legendákat. Némelyik egyszerű volt és volt amelyik hihetetlen. Minnél többet olvastam, annál többet akartam. 19 éves voltam, mikor elöször éreztem: nem elég az olvasásuk, meg akarom tapasztalni. De hol kezdjem? És mégis hogyan? Elkezdtem keresni csoportokat akik ezzel foglalkoznak. Többet is találtam, de nem olyanok voltak, amilyeneket kerestem. Ezekben csak a legendák voltak leírva. Sehol sem említettek személyes tapasztalatokat. Egy nap viszont valami bosszantót találtam. Az egyik csoportban egy lány arról számolt be, hogy szellemet idéztek a házukban a barátaival és azóta furcsa dolgok történtek ott. Ez felhúzott. Miért játszadoznak olyasmivel amit nem tudnak irányítani? Ráadásul biztos vagyok benne, hogy nem tartották be az óvintézkedéseket, mert eleve rossz helyen csinálták. Valami semleges helyen kellett volna csinálniuk, hogy ha elrontják legalább ne a házukban ragadjon és elkerüljük a család többi tagjának az esetleges bántódását. Meg is írtam neki, de nem csak ő, hanem a csoport többi tagja is nekem esett, amiért "meg merem vádolni". Éppen válaszolni akartam, amikor érkezett egy új válasz: "Egyetértek veled. Még az óvintézkedésekkel együtt is veszélyes, tudatlanoknak pedig kimondottan. Ami történik azt magadnak köszönheted". Ezt egy bizonyos Ashley Shiner írta, megjegyzésére pedig csak tovább hőbörögtek az idióták. Viszont elkezdett villogni a chat ablak. Megnyitottam és meglepetésemre Ashley írt.
-"Szia! Látom, hogy jártas vagy a misztikus dolgokban. Lenne kedved csatlakozni egy csapathoz, akik nyomoznak is utánuk?". Elakadt a szavam. Amit eddig kerestem, most megtalált. Azonnal válaszoltam neki. Küldött egy linket, ami egy oldalra vezetett. Be kellett jelentkezni, de nem volt sehol regisztráció, hanem az Ashleytől kapott jelszóval tudtam belépni. Meg kellett adnom a nevem és már be is léphettem. Meglepetésemre az oldal majdnem teljesen üres volt. Középen egy nagy óra volt, ami visszaszámolt. 370 nap volt hátra, alá pedig az volt írva, hogy Kezdet. Oldalt volt 2 fül: tagok és infók. Megnéztem az infó fület, ahova a következő szöveg volt írva: "Üdv mítosz vadászok. Ti, akik itt vagytok, valószínűleg várjátok a csapat kezdetét. Messzinek tűnhet ez a dátum, de szükséges. Ezalatt az idő alatt tagokat keresünk, akik megbízhatóak és nem gyáva a szívük. Amíg az idő le nem jár, jobb ha átnézitek amiket a lentebbi linkekben vannak. Készüljetek fel és várjatok türelemmel." Ez alatt pedig tömény mennyiségű link, mítoszokról, legendákról, lényekről, creepypastákról. Lesz mit olvasnom. Átkattintottam a tagok listájára, ahol 5 név volt: Drake McFall, Brian Johnson, Ashley Shiner, Monica Tloke és Sarah Withney.
Akkor még csak mi voltunk. Azóta kibővült a csapatunk 23 főre. Ma pedig, mikor felnéztem az oldalra, a következő üzenet fogadott: "Üdv mindenki. Már csak 12 óra van hátra a kezdésig.Holnap reggel álljatok készen. Amikor lejár az idő, kiírom az első ügyünket. Aki tud az jöjjön." Ez furcsa. Ugyanakkor izgalmas. Kíváncsi vagyok mi fog történni. Ezt pedig ti is megtudjátok majd a következő bejegyzésből. Addig is minden jót.
