Áh, eléggé kivagyok. De nem csigázlak, elmondom mi történt.
Reggel 6 óra volt, mikor lejárt a visszaszámlálás. Felnéztem az oldalra, ahol a következő volt kiírva: "Itt az első próbátok. Meglátjuk hányan veszitek a fáradságot, hogy foglalkozzatok a csapattal. Mindenki jöjjön a Stevenson parkba. Amint lehet. Aki nem jön, azt kitesszük innen. Ott találkozunk a parkolóban". Huh. Ez az alak valami tapintatlan állat lehet. Na mindegy. Beültem a kocsimba és elindultam a park felé. 30 perc alatt oda is értem, majd elkezdtem körülnézni. Nem is kellett sokat keresgélnem, hamar megtaláltam őket.
-Sziasztok-köszöntem nekik bizonytalanul. Az egyikük közelebb sétált és kezet nyújtott.
-Szia. Drake vagyok. Te pedig, ha jól gondolom Sam.
-Igen. De honnan tudod? -néztem rá furán miközben kezet ráztunk.
-Utánanéztünk hol laktok, szóval tudjuk melyikőtök mennyi idő alatt ér ide.
-Aha...
Mi van? Ez nem azért, de...Kiakaszt a srác. Kiráz tőle a hideg. Lassan a többiek is megérkeztek, összesen 18-an, vagyis 5 ember kikerül a csapatból. Persze volt egy kis vita is
-Nem várhatod el, hogy mindig ugrásra készek legyünk!
-Ja! Mi van például a munkával?
Ezt két srác mondta, de erre Drake csak annyit mondott, hogy pedig elvárja. Nekem ez nem jelentett problémát, mert otthoni munkám van, szóval bármikor eljöhetek, be tudom pótolni az eltöltött időt. De persze sokaknak gondot jelenthet. A suliról nem is beszélve. Mégis ott voltunk 18-an. Fura egy bagázs lehet. Végignéztem a többieken, de egyikük sem tűnt csodabogárnak vagy őrültnek. A legtöbben teljesen normálisak voltak.
-Lejárt a várakozási idő. Gyertek ide és figyeljetek jól. - kezdte Drake - Ez lesz az első esetünk. De mivel ezekhez a feladatokhoz elengedhetetlen a csapatmunka és az összhang, ezért valószínűleg jó ideig ez lesz az utolsó alkalom, hogy mind egyszerre megyünk. Mivel vannak akik messzebb laknak, ezért amúgy sem kérhetném, hogy minden alkalommal gyertek. Az számít, hogy mikor hívlak titeket, jöjjetek. Megbízható csapatra van szükségem. Tehát a következő lesz. Minden esetünknél figyelembe fogom venni, hogy ki hol él és mennyire tapasztalt. Ezért egy esethez maximum 8-an fogunk kimenni. Mindig ki fogom írni, hogy éppen kinek kell jönnie. Ezen kívül minden esetünket részletesen le fogjuk írni az oldalra, előre is és utólag is. - fejezte be Drake.
-Na skacok. Második fontos dolog. A kommunikáció. Látjátok ezeket a gyönyörűségeket? - mondta Brian, miközben különböző kütyüket mutatott - Ezeket itt a csuklótokra tudjátok szerelni. Olyan, mint egy óra ami egyszerre számítógép és telefon. Hasznos cucc. Jól jön, ha nagy gázban vagytok.
- Miféle gázban? - szólt közbe a mellettem álló lány.
-A szörnyek és a szellemek nem mindig keksszel és teával fogadnak ám - válaszolt neki Brian miközben a szemfedőjére mutatott.
-Úgy érted megtámadhatnak? - akadt ki az iménti lány.
- Mégis mit gondolsz? - jött egy gúnyos válasz a hátunk mögül.
- Ha nem csináltok hülyeséget és figyeltek ránk, akkor nem lesz baj - mosolygott rá kedvesen Ashley.
Úgy láttam, a lányt nem győzte meg. Valahol megértem.
Miután kiosztották nekünk a kütyüket, végre jöhetett az izgalmas rész: hova megyünk?
- Nos. Mára egy különleges helyet szemeltünk ki. Nem olyan messze innen, van egy romos épület. Régen árvaház volt, de bezáratták, mert több gyerek is eltűnt. Úgy tartják, megölték őket és azóta is ott kísért a szellemük. Ezt az adatbázisunk alapján meg is erősítettünk. - magyarázta Monica, de többen kuncogni kezdtek.
- Mégis milyen adatbázis? - kérdezte valaki röhögve.
- Drake szülei befolyásos emberek, akiknek belelátásuk van mindenbe. Ők segítettek nekünk a felszerelések beszerzésében is. - erre elhallgattak.
- Mivel ezek nem ártó szellemek, a feljegyzések alapján legalábbis nem, így úgy döntöttünk, hogy jó lesz első esetnek. Bár azért nem árt az óvatosság. Még egy jóakaratú kísértetet sem ajánlott felbosszantani. A feladatunk egyszerű: megpróbáljuk megkeresni a maradványokat, behinteni sóval és elégetni. Akkor a szellemük megnyugszik. Ezen kívül az sem árt, ha megszokjátok a jelenlétüket. Amíg van rá lehetőség.
Ezek után kiosztották az embereket, hogy ki kivel fog menni, és úgy ültünk be a kocsijainkba. Úgy lettünk beosztva, hogy 4-es csapatokat alkottunk, kivéve Draket és Briant, ők plusz tagnak csatlakoztak 1-1 csapathoz. Az én csapatomba került Ashley, a félős lány és egy raszta srác.
Végül elindultunk a helyre. Persze azt mondom, hogy elindultunk és furcsállhatod ezt, mert ilyen komoly dolgokban feszült a helyzet, de mi nyugodtak voltunk. Ja, jól gondolod, nem voltunk azok. De hiábavaló lenne leírnom, hogy ki mikor milyen jelentéktelen szösszenetet tesz, hisz szövegen keresztül úgysem adhatnám vissza az érzéseket és a levegőben lévő feszültséget. Így pedig csak sablonos lennék, ezt pedig nem szeretném. Ezért inkább igyekszem elmondani és nem idézni, amit csak lehet. Azt érdemes megemlítenem, hogy sokan összebalhéztak Drake-al, mert hát lássuk be, elég hihetetlenségeket beszél. Az én csapatomban például csak Ashley és én hittünk neki, a másik kettő vonakodott. Na de elindultunk. Mikor odaértünk a romos épülethez elfogott a rossz érzés. Drake csapata óvatosan előre ment, majd mikor mind bementünk, kiadta a feladatokat. Az épületben 2 szellem van, az ő maradványukat kell elégetni, amit a jelentés szerint valahol a házban találunk. Szétszóródtunk a házban, mindenki a csapatával ment. Hirtelen elég furcsa érzés fogott el. Talán csak paranoia, de úgy éreztem, figyelnek. Hirtelen láttam elsuhanni valamit a szemem sarkában. Odakaptam a fejem és egy kislányt láttam. Világos rózsaszín pizsamát viselt, a szeme alatt és a nyakán sötétlila foltok éktelenkedtek. Megpróbáltam beszélni hozzá, de csak mereven bámult rám. Hirtelen Ashley jelent meg mellettem és rálőtt. A szellem eltűnt. A fegyverben kősó volt. Visszasiettünk az előtérbe, ahol minden csapat ott volt már. Ilyen hamar végeznek tehát a profik. Van hova fejlődnöm. Elégették a maradványokat, szóval végeztünk. Később Drake tartott egy kis agymosást arról, hogy nem lépünk kapcsolatba a lényekkel és ne hagyjuk el a csapatot, semmit ne tegyünk a csapat tudta nélkül.
Ez egy hete történt. Azóta folyamatosan végeztünk kisebb munkákat, esetenként egy csapat ment ki mindig és elég jól összekovácsolódtam a csapatommal és a többiekkel is, akikkel dolgoztam már együtt. Megismertem a csapatom két másik tagját is, Tamarát és Rásztit. Nagyon jól ment minden, de aztán csináltam egy hatalmas hülyeséget, amit nem kellett volna. Ez pedig mindent megváltoztatott és valószínűleg ha kiderül, a csapatból is kiraknak...
Ez nagyon EPIC *-*
VálaszTörlésSzupika lett, így tovább!
VálaszTörlésMost találtam a blogot. Végigolvastam és szupiii!
VálaszTörlésMIt csináltál? Folytit! Én veled tartok! Feliratkoztam.